Vannak napok, amikor úgy érezzük, jobb lett volna ágyban maradni. Vannak időszakok, amikor halmozódnak a rossz dolgok és úgy gondoljuk, ennél rosszabb már nem is lehetne. Pechsorozat? A véletlenek összjátéka, vagy minden összeesküdött ellenünk? Esetleg rajtunk is múlik? „A baj nem jár egyedül.” – tartja a mondás, de ahelyett, hogy elkönyvelnénk magunkat szerencsétlen flótásnak, érdemes végiggondolni a jelenség pszichológiai oldalát és azt is, mit tehetünk ellene.

 Frusztrációs tolerancia

Frusztrációt élünk át, ha nem sikerül megvalósítani, elérni valamely célunkat, akadályba ütközünk, vagy csalódunk, esetleg elmarad egy jutalom, amire számítottunk. A frusztráció elviselésének egyénre jellemző képessége az ún. frusztrációs tolerancia. Kinél alacsonyabb, kinél magasabb a küszöb, de ha a frusztráció mennyisége átlépi az elviselési határunkat, akkor egész biztosan ingerültté, feszültté, agresszívvá válunk, esetleg regresszió állapota lép fel (egy alacsonyabb fejlettségi szintre lépünk vissza). Legtisztábban kisgyermekeknél figyelhetjük meg ezt a jelenséget (a boltban dührohamot kapó gyermek, aki nem kapta meg a kiszemelt tárgyat), de saját élményünk is biztosan van ezen a téren.

 Természetesen személyiség és szocializáció függvénye ki, hogyan reagál a frusztrációra. Egy biztos, ha az utolsó csepp már a poharunkban van, akkor a legkisebb negatív esemény, helyzet lényegesen nagyobb negatív töltetet kap és nagyobb indulatot vált ki. A halmozódó negatív eseményekre jellemző, hogy közülük egy-egy fel sem tűnne, hiszen minden nap megoldunk problémákat, de a frusztrációs toleranciánk küszöbén már a kicsi is hatalmas lesz!

Az észlelés csapdája

Pszichológiai vizsgálatok igazolják, hogy a hangulatnak mind az észlelésre, mind az emlékezetre hatása van. Amikor rossz kedvünk van, könnyebben vesszük észre a rossz dolgokat és még a múltból is felidéződhetnek negatív események. Amíg jókedvűen a napsütést látjuk, ha rossz a hangulatunk, akkor a dugót, és a pofátlanul betolakodó autóst. Az észlelésünket alapvetően befolyásolják a gondolataink és érzéseink, de ez a hatás visszafelé is működni kezd. Minél több rossz dolgot látok meg a környezetemben, annál mélyebbre süllyedek saját rosszkedvem mocsarában.

Hibát hibára…

A hangulatunk és érzelmi állapotunk természetesen nem csak az észlelésünkre, hanem a viselkedésünkre, gondolkodásunkra, vagy éppen a koncentrációs készségünkre is hat. Rosszkedvűen, idegesen nehezebben tudjuk összpontosítani a figyelmünket, többet hibázunk, gyorsabban elfáradunk. Egyszóval beleestünk a 22-es csapdájába! Minél frusztráltabbak vagyunk, annál több frusztrációt okozunk magunknak (és környezetünknek) is. A kör bezárul és máris érthető, miért nem jár egyedül a baj!

 Hógolyó effektus

Tartósíthatja rossz hangulatunkat, ha az ilyen rossz napokon és időszakokban a sok kis hógolyóból, azaz frusztrációból és problémából egy jó nagy hólabdát gyúrunk. Olyan nagyot, ami így összegyúrva megoldhatatlannak tűnik, és lavinaként maga alá temet.

 Állítsd meg a lavinát!

Problémák és nehézségek bármikor adódhatnak, de rajtunk múlik, hogy felnagyítjuk, és kétségbeesett tehetetlenséggel hagyjuk, hogy maga alá temessen a lavina, vagy konstruktív megoldást keresünk rájuk. Íme néhány gyakorlati tanács ez utóbbi esetre:

• Őrizze meg objektivitását, ne hagyja, hogy negatív érzelmek uralják gondolatait!
• Fogalmazza meg a problémát, vagy problémákat. Lehetőség szerint írja is le!
• Mielőtt bármit  tenne próbálja meg szándékosan irányítani a figyelmét! Keressen jó dolgokat, vagy idézzen fel egy kellemes emléket. Ne engedje, hogy a rosszkedv uralja a látását!
• Minden problémára külön-külön keresse a megoldást, akkor sokkal nagyobb az esélye, hogy meg is találja azt!
• Szálljon ki a helyzetből! Ha azt érzi, hogy egyre több hibát vét, és csökken az elviselő képessége, lépjen hátra két lépést! Néha a legjobb tényleg visszabújni az ágyba és belefeledkezni egy jó könyvbe, de erre többnyire nem nyílik lehetőség. Ilyenkor is érdemes hátralépni, ha kettőt nem lehet, akkor „csak” egyet. Már egy kávészünet és egy kis beszélgetés, 10 perc séta, vagy egy rövid relaxáció is segíthet.

 Veszteséglista

Míg a probléma-hógolyó egy adott helyzet, időszak frusztrációiból készül, a „veszteséglista” akár az egész eddigi életútra is kiterjedhet. A tartós boldogtalanság alapja lehet, ha minden korábbi konfliktust, veszteséget és sérelmet napirenden tartunk. A minket ért negatív élményekből készített „veszteséglista” természetesen csak akkor az igazi, ha az ezt ellensúlyozó pozitív és kellemes élményeket, sikereket és örömöket a feledés homályában hagyjuk.  Akinek szépen felépített veszteséglistája van, az egy nehézséget nem a maga egyediségében él át és kezel, hanem a lista újabb elemeként. Így azonban a frusztráció és a lehangoltság sokszorozódik, hiszen nem egy, hanem egy egész halom probléma és csalódás szakad a nyakába újra és újra. Ennek a felemás és torzított listának a feldolgozásához érdemes egy pszichológus szakember segítségét kérni.

Kocsis Szilvia, tanácsadó szakpszichológus