Az előző két írásomban az elhízáshoz vezető okokat kerestem, de még messze nem vagyunk az út végén. Most egy kicsit unalmasnak hangzó, de valójában rendkívül érdekes témával folytatnám, ami nem más, mint a mikrobióta.
A probiotikumokról sokat hallhattunk, és ha máshonnan nem is, de a reklámokból már biztosan tudjuk, hogy antibiotikum szedését követően hasznos probiotikus készítményeket fogyasztani. Na de miről is van szó? Mi az a mikrobióta és milyen szerepe van a szomatikus és a pszichés (igen, abban is!) egészségünk megőrzésében? Százezer-milliárd mikroorganizmusból álló mikrobiótával élünk együtt, melyek főleg baktériumok, de vannak köztük gombák és vírusok is, melyek jórészt a vastagbélben találhatók. Együtt egy változatos és bonyolult ökoszisztémát alkotnak. A mikrobiótának rendkívül fontos feladata van, a teljesség igénye nélkül íme néhány:
– a mikrobiom emészti meg azokat az ételdarabokat – elsősorban rostokat – , melyekkel a vékonybél nem boldogult, és hasznosítja is ezeket,
– szoros kapcsolatban van az immunnrendszerrel (elindítja annak kialakulását és fenntartja egyensúlyát)
– olyan anyagokat termel, melyek gyulladáscsökkentőek, védik a beleket a káros mikrobáktól, segítenek megerősíteni a bélfalakat,
– hormonokat és neurotranszmittereket – olyanokat is, amelyek az éhség érzését befolyásolják – állít elő, melyek a véráram útján eljutnak az agyba, befolyásolhatják egyes ételek iránti sóvárgásunkat
– vitaminok képzésében is szerepet játszik (biotin, K vitamin, folsav)
– aminosavak és rövid láncú zsírsavak képzését végzi
– vas, kálcium és magnézium felszívódását segíti elő
– a bolygóidegen keresztül közvetlen kapcsolatban van az idegrendszerrel.
– befolyásolja a testsúlyunkat
A mikrobiótáról és annak tagjairól egyre több mindent tudunk és vélhetően a fentieken túl is igen fontos szerepet játszanak a bennünk zajló folyamatokban, de most nézzük, hogyan befolyásolják a testsúlyunkat ezek a kicsi lények:
1, néhány baktériumtörzs több energiát nyer ki az ételből, mint mások (így ha ezek a törzsek veszik át a „hatalmat”, akkor az a testsúlyunkra is hatással lesz)
- befolyásolják, hogy mennyire megy fel a vércukorszintünk evés után (ez az érték a mikrobiomtól függően egyénenként különböző lehet!)
- befolyásolják a hangulatunkat és azt, hogy milyen ételeket válasszunk
A fentiekből is látszik, hogy a mikrobiom összetett hatása rendkívül kiterjedt és olyan folyamatokra is befolyással van, amiről talán soha nem gondoltuk, hogy a vastagbelünk mikroorganizmusainak bármi köze is lenne. A mikrobiom egészsége és sokfélesége egyértelműen kapcsolatban van az szomatikus és pszichés egészségünkkel, beleértve az egészséges testsúlyt is.
Befejezésül – teljesség igénye nélkül – nézzünk pár tényezőt, mely a mikrobiom változatosságát csökkenti és a „jó” bacik helyett a „rosszaknak” kedvez: antibiotikum, rostszegény táplálkozás, cukor, kevéssé változatos táplálkozás, mozgáshiány és a szabad levegőn tartózkodás hiánya, valamint a jojo diéták – melyeknek a mikrobiomra gyakorolt negatív hatását egyértelműen igazolták.
Végezetül, bár a mikrobiomról még biztosan olvashatsz a későbbiekben -, hogy ismét tegyünk egy lépést a megoldás felé: a fermentált ételek, mint a kefír és a joghurt, vagy a savanyú káposzta (minden esetben a fokozatosság elvét érdemes alkalmazni) fogyasztása kedvező irányba mozdítja a bélflóra összetételét, és ha emellett a rostfogyasztásunkat is növeljük, pl. több zöldség fogyasztása révén akkor már sokat tettünk az egészségük – és az egészséges testsúlyunk – érdekében.
Kocsis Szilvia, tanácsadó szakpszichológus