Az elmúlt években egy új és egyre több kutatási eredménnyel alátámasztott szemlélet jelent meg a pszichiátriában: a depresszió és a szorongás kapcsolatban van a táplálkozási szokásokkal, pontosabban bizonyos alapvető tápanyagok (vitaminok, ásványi anyagok) hiányával.

Ez azt jelenti, hogy a fent említett zavarok esetében a klinikai szakpszichológusok és pszichiáterek által nyújtott terápia mellett egy új és ígéretes lehetőség van arra, hogy megelőzzük kialakulásukat, vagy csökkentsük ezen betegségek mértékét!  

Fontos: depresszió és szorongásos zavar esetén mindenképpen forduljon klinikai szakpszichológushoz és/vagy pszichiáter szakorvoshoz! A táplálkozási szokások megváltoztatása kizárólag kiegészítő terápiás lehetőség a kezelőorvossal történt egyeztetést követően!

Évtizedeken keresztül az antidepresszánsok és a pszichoterápia élvezett kizárólagos szerepet a depresszió és a szorongás kezelésében. Az életmóddal kapcsolatos faktorok, mint például a táplálkozás jelentősége nem került előtérbe.

2017-ben zajlott le az első nagymintás, kontrollált klinikai vizsgálat az ausztráliai Deakin Egyetem Mood and Food központjában, melyben az étkezési szokások változásának résztvevők depresszív tüneteire gyakorolt hatását vizsgálták

A vizsgálat a SMILE nevet kapta  (Supporting the Modification of lifestyle In Lowered Emotional States). A Felicia Jacka és Michael Berk által vezetett kutatásban résztvevő 176 személy depresszióval küzdött, közülük volt, aki részesült gyógyszeres és pszichoterápiában is. A résztvevők fele három hónapon át a táplálkozási szokásokkal kapcsolatos tanácsadáson vett részt, melynek során a meditárrán diétáról és annak a hangulatukra gyakorolt hatásáról kaptam információkat. Az étkezi szokások megváltoztatását támogató csoportban a résztvevők 32%-a mutatott javulást a vizsgálat végén a kiinduló állapothoz képest! Ez több ok miatt is jelentős eredmény! A kutatók számára az is kérdés volt, hogy depresszióval küzdő emberek, mennyire képesek változtatni az étkezési szokásaikon és örömmel tapasztalták, hogy apró lépésekben, kis változásokat meg tudnak valósítani, melyek összeadódva már jelentőséggel bírnak. A másik komoly eredmény, hogy a résztvevők 32%-a jobban lett, sőt 30%-uknál a depresszió skála értékei már az egészséges tartományba kerültek, azaz már nem voltak depressziósak. A SMILE vizsgálatban a szorongás ugyan kevésbé volt központban, de e téren is jelentős javulást találtak  az étkezési változásokkal összefüggésben. Későbbi vizsgálatok is alátámasztották ezt az eredményt (2019, Heather Francis).

Míg a SMILE vizsgálatban alapvetően a (kissé módosított) mediterrán étrend hatását vizsgálta, dr Drew Ramsey és munkatársa Laura LaChance, a torontói egyetem munkatársai egy kicsit más megközelítést alkalmaztak. A korábbi tudományos kutatások eredményeit összegezve az volt a céljuk, hogy megtalálják azokat a tápanyagokat, melyek a legfontosabbak az agy megfelelő működése – és a depresszió kialakulásának megelőzése – szempontjából és olyan ételkategóriákat rendeljenek hozzá, melyek egyértelműek, mégis meghagyják az egyéni ízlés, kultúra és helyi élelmiszerek szabad választásának lehetőségét.  Így született meg a 12 legfontosabb tápanyagot tartalmazó lista és az ennek megfelelő Antidepressant Food Scale, azon ételek, ételcsoportok listája , melyek rendszeres fogyasztása segít megelőzni a depressziót.  Következő írásomben ezzel a listával foglalkozom majd!

Kocsis Szilvia, tanácsadó szakpszichológus

Felhasznált szakirodalom: A modified Mediterranean dietary intervention for adults with major depression: Dietary protocol and feasibility data from the SMILES trial – Rachelle S. Opie,Adrienne O’Neil,Felice N. Jacka ORCID Icon,Josephine Pizzinga &Catherine Itsiopoulos ORCID IconPages 487-501 | Published online: 19 Apr 2017