13. hét

Már majdnem a végére értünk a 15 hetes tanulási folymatnak, melyben olyan új egészségszokásokat alakítottál ki, melyek a testsúlyodra is előnyös hatással vannak! Azért a következő hetekre is tartogatok kihívásokat! Ezen a héten is a három kiemelt témával folytatjuk, ahogy azt már korábban is megszokhattad! 

  1. Ételminőség – az olajokról már múlt héten írtam, de most egy kihívás is kapcsolódik ehhez a témához, illetve az olivaolaj fogyasztás előnyeivel is szeretnélek megismertetni.
  2. Vércukor – ezen a héten a GI-vel, azaz a glikémiás index rejtelmeivel fogunk ismerkedni és ezek alapján is áttekintjük az ételeket. A fehér kenyér és a klasszikus köretek (rizs, krumpli) elhagyása nem egyszerű, de érdemes keresni az egészséges lehetőségeket, amelyek gyakran még finomabbak is! Ezen a héten pár alternatív köretet is a figyelmedbe ajánlok majd ennek mentén.
  3. Mozgás – a kihívás nem fog változni, csak az időtartamot növeljük meg egy kicsit, még a fájdalomküszöbön belül maradva!

A glikémiás index - rövidítve: GI

A glikémiás index (GI) megmutatja, hogy az adott élelmiszerben lévő szénhidrát milyen gyorsan szívódik fel a szervezetben, arról azonban nem tájékoztat, hogy mennyi szénhidrát van egy adott élelmiszerben. Az alacsony glikémiás indexű ételek lassan felszívódó szénhidrátokat tartalmaznak és ez által hosszabb ideig tartó teltségérzést okoznak.

A GI egy számérték, mely a táplálékok besorolását jelenti egy 0-tól 100-ig  terjedő skálán, a vércukorszintre gyakorolt hatásuk alapján.

>90%

cukor, méz, malátacukor, nádcukor, barna cukor, növényi szirupok (pl. agávé-, rizs-, juhar-, kukoricaszirup), cukrozott üdítőitalok, burgonyapürépor, főtt burgonya, fehér kenyér, zsemle, kifli, gabonapehely, kukoricapehely (corn flakes), rizspehely, (általában minden pelyhesítéssel szétroncsolt sejtfalú, nagy szénhidráttartalmú növényi termék), datolya

70-90%

fehér és félbarna kenyér, Abonett, puffaszttott rizs, ostya, kétszersült, édes kekszek, pudingpor, fehérliszt, hagyományos tojással gyúrt főtt tészták (kivéve durum), kalács, szőlő, görögdinnye, répacukor, puliszka, hasábburgonya, cukrozott sűrített tej

50-70%

zabpehely, kukorica, főtt rizs, édesburgonya, banán, füge, mazsola, ananász, natúr cukrozatlan gyümölcslé, zöldborsó, kivi, müzli, chips

30-50%

tej, joghurt, kefir, a legtöbb hazai gyümölcs (alma, körte, sárgabarack), narancs, durum tészta, tejszínes fagylaltok, basmati rizs, vadrizs, sárgarépa

30% alatti

fruktóz, lencsefélék, babfélék, szójabab, szójatej, olajos magvak (dió, mandula, mogyoró),  grapefruit

15% alatti 

Legtöbb zöldség: spárga, brokkoli, karfiol, zeller, uborka, zöldbab, padlizsán, cukkini, salátafélék, paprika, spenót, mangold, tök, paradicsom, retek, cékla

Forrás: Klinikai_es_gyakorlati_dietetika.pdf (pte.hu)

Minél alacsonyabb egy élelmiszer glikémiás indexe, a felszívódása során annál kevesebb glükózt juttat a szervezetünkbe és ennek köszönhetően a hasnyálmirigyben lévő Langerhans szigetek ß-sejtjeinek is kevesebb inzulint kell elválasztaniuk ahhoz, hogy a glükóz eljusson a sejtekbe. Ezzel együtt a zsír raktározása is minimális szinten marad.

Glikémiás index befolyásoló tényezői

Emeli

Csökkenti

hántolás, pelyhesítés, puffasztás, extrudálás, aprítás,
turmixolás, reszelés

magas rost tartalom
pl. teljes kiőrlésű gabona

szénhidrátok vizes oldatban történő bevitele,
(kevésbé javasolt például a gyümölcslé a nyers gyümölccsel szemben)

szénhidráttal egyidejűleg fogyasztott zsírok és fehérjék

 

nagy amilóz tartalom
pl. sima tészta helyett durum tészta, fehér rizs helyett basmati rizs

 

szerves savak
pl. kis mennyiségű ecet

 

rövid ideig tartó hőkezelés
pl. „al dente” tészta kevésbé emeli meg a vércukrot

Ezzel szemben az ételek magas GI értéke gyorsan felszívódó szénhidrátokat jelez, melyek a vércukorszintet és az inzulinszintet egyaránt gyorsan megemelik. A gyors emelkedést gyors vércukorszint esés követ, amely éhségérzet formájában nyilvánul meg.

Milyen tényezők befolyásolják a glikémiás indexet? 

  • A szénhidrát fajtája: általánosságban elmondható, hogy a bogyós, a csonthéjas és a citrusféle gyümölcsök alacsony glikémiás index értékkel bírnak. Továbbá szintén az alacsony GI kategóriába tartoznak a föld fölött termő zöldségek és a hüvelyesek is.
    A föld alatt termő zöldségek (pl.: burgonya), a finomra őrölt gabonalisztből készült péktermékek és a rizs magas glikémiás indexűek.
  • Az elfogyasztott ételben a szénhidrát alapanyag mérete is befolyásolja a Gl-t. Minél kisebbre vannak őrölve, vágva, darálva az alapanyagok, annál magasabb a Gl értékük. A keményítőt tartalmazó ételek főzési ideje is a glikémiás indexet befolyásoló tényező. A hosszú főzési idővel sok vizet veszítve a keményítő tartalmú élelmiszer egyre kocsonyásabbá válik és ezáltal a benne lévő szénhidrát gyorsan szívódik fel. A legjobb megoldás, ha félkeményre főzzük ezeket az élelmiszereket.  
  • A rosttartalom: a táplálék rosttartalma csökkenti a GI értékét. A rostdús ételek teltségérzést okoznak, lassítják a felszívódást.
  • A fehérjetartalom: a fehérjében gazdag ételek csökkentik az együtt fogyasztott ételek glikémiás index értékét. Ez a jótékony hatás a nagy fehérjemolekuláknak köszönhető, mivel a gazdag fehérje tartalmú étel lassan jut el a belekbe.
  • Savanyú ételekfogyasztása is csökkenti az együtt fogyasztott táplálékok GI értékét, ugyanis a gyomorban a savas környezet lassítja a tápanyagok bélbe jutását.
  • A zsírmolekulák lassítják a szénhidrátok felszívódását a keringésbe, ezért a zsírok fogyasztása csökkenti a glikémiás indexet. Azonban a zsír nagy kalória tartalommal bír, ezért nem megfelelő összetevője az egészséges táplálkozásnak.

Mikor érdemes alacsony glikémiás indexű ételeket fogyasztani?

Mivel a GI az élelmiszerben lévő szénhidrátok minőségéről ad információt, így az alacsony glikémiás indexű ételek fogyasztása főként szénhidrátanyagcsere-zavar, illetve fogyási szándék esetén indokolt, de egyébként mindenkinek javasolt. 

Mit jelent ez a gyakorlatban? 

  • A keményítőben szegény zöldségek is bátran fogyaszthatók, ilyenek például a salátafélék, tökfélék, padlizsán, retek, cékla…stb.
  • A gyümölcsök tekintetében a banán és szőlő fogyasztása kerülendő. Általánosságban elmondható, hogy a túlérett gyümölcsök fogyasztását érdemes kerülni. A gyümölcsök esetén is figyelembe kell venni az egyéni toleranciát mind a mennyiségek, mind a gyümölcs fajtája tekintetében.
  • Természetesen a hozzáadott cukrok fogyasztása is kerülendő, hiszen a glikémiás indexük magas, a vércukorszintet gyorsan és nagymértékben képesek megemelni.

…és ahogy ígértem, néhány alternatív köret javaslat, melyek alacsonyabb GI-vel rendelkeznek, mint a fehér rizs, vagy a sült krumpli, ráadásul magas a rosttartalmuk is: basmati rizs, barna rizs, kuszkusz, bulgur, gersli és az úgynevezett pszeudocereáliák, mint például a quinoa, vagy a köles.

Az olivaolajról röviden:

Az olívaolaj fogyasztásának egyik előnye a lehetséges fogyás. Az olajsavban gazdag étrend segíthet csökkenteni a teljes testsúlyt. 

Az olívaolajban gazdag mediterrán étrend tele van egészséges zsírokkal, amelyek közül az egyik az egyszeresen telítetlen zsírsavEgy tanulmány azt mutatja, hogy ez a fajta képes visszaszorítani a testzsír felhalmozódását és a súlygyarapodást. A telített zsírok egészséges zsírokkal való helyettesítése segíthet csökkenteni a testsúlyt. 

Az olívaolaj használatakor és vásárlásakor érdemes extraszűz olívaolajat használni a hagyományos olívaolaj helyett, mivel az extraszűz olaj tápértéke magasabb, mint a hagyományosé. Az olcsóbb olívaolajnál olyan extrakciós módszereket alkalmaznak, amelyek csökkentik a jótékony összetevők hatékonyságát. A jobb minőségűeket hidegen sajtolják az olaj összegyűjtésére. Az olívaolajnak mindig sötét üvegben kell lennie, hogy megőrizze stabilitását és frissességét.

.és még néhány kedvező élettani hatás kedvcsinálóként: javítja a bőr és haj egészséget, erősíti a szivet és gyulladáscsökkentő hatású, de még az agyunkra (mentális képességeink) és a hangulatunkra is pozitív hatással van.

Természetesen a mértékletes fogyasztás ez esetben is fontos!

13. heti kihívások

Mindezek után már könnyű lesz kitalálni, milyen kihívásokkal készültem erre a hétre:

Ételminőség: ezen a héten is figyelj oda, hogy kevesebb zsírt és zsíros ételt fogyassz! Kerüld a feldolgozott húskészítményeket (kolbász, szalámi, stb) és a transzzsírokat tartalmazó ételeket (kekszek, nápolyik, sós rágcsálnivalók stb.).

Próbáld ki az olivaolajat, salátákhoz mindenképp az extra szűz változatot javaslom! A mérték természetesen itt is fontos, de az állati zsírok fogyasztásának jó alternatívája. 

Vércukor: ezen a héten nagyon engedékeny hangulatban vagyok! Mindössze annyi a kérésem, hogy ne válaszd a megszokott köreteket (krumpli, rizs),, hanem próbálj alacsony GI köreteket választani és kóstolj meg új alternatív köreteket is. Kenyér helyett is eheted ezeket,  akár hidegen fogyasztva, salátaként is. A fenti ismertetőt végig olvasva, törekedj az alacsony GI ételek fogyasztására ezen a héten!

Mozgás: ha már kezded megszokni a sétálást és ráéreztél az ízére, akkor egy kicsit emeljük a távot. Az eddigi 20 perc helyett 30 perc sétát javaslok hetente háromszor. Természetesen a korábbiak – egészségi állapot – figyelembevétele mellett.

Bónusz:  bizonyos fogyással kapcsolatos tévhitek gyakran rossz irányba befolyásolják a folyamatokat. Gyakran hallom a „már attól is hízok, hogy ránézek egy szelet süteményre!” – mondatot. Ilyenkor azonban jellemzően az történik, hogy alábecsüljük az elfogyasztott étel mennyiségét, vagy túlbecsüljük a mozgással elégetett kalóriákat.

Hasonlóan tévútra visz a fogyasztó tabletták használata, ezek ugyanis gyakran has-, vízhajtó hatásúak, melyek ideiglenesen valóban csökkenthetik a mérlegen látott számot, de ez nem tekinthető valódi fogyásnak, ellenben rossz hatással lehet az emésztőrendszer egészségére.

Végül gyakran találkozom detoxikáló (méregtelenítő), tisztító kúrákkal. A méregtelenítés alapvetően a máj feladata, az emésztőrendszerünk működését a bélflóra állapotának javításával tudjuk elősegíteni a drasztikus beavatkozások helyett!

A kihívások táblázatát a linkre kattintva letöltheted, amit szokás szerint várok a hét végén e-mailben. Ezt követően jön a 14. hét linkje! A táblázat alatt még egy mítoszt szeretnék eloszlatni, ami talán meglepő és kiábrándító is lesz, de fontos tudnunk róla! 

Sok sikert kívánok ezen a héten is a kihívásokhoz! 

Light termékek csapdája

A „light” termékek minden fogyni vágyó kedvencei közé tartoznak, de sajnos több kárt okoznak, mint amennyi előnyük van méghozzá két lényeges ok miatt.

  1. Édesítőszerek: ha egy étel édes és nem cukrot adnak hozzá, akkor értelemszerűen valamilyen édesítőszert. Az édesítőszerek többségéről viszont már tudjuk, hogy káros a szervezetünk, emésztőrendszerük szempontjából, így ezek fogyasztása bár az adott pillanatban kevesebb kalóriát viszünk be a szervezetünkbe, hosszú távon az egészség és az egészséges testsúly elérését gátolja. Milyen veszélyeket jelentenek a mesterséges édesítőszerek? A kutatások jelenlegi állása szerint: súlygyarapodást, anyagcsere betegséget (pl. 2 típusú diabetes), a mikrobiom anyagcseréjének felborulását!

„A WHO legújabb ajánlása, ami szerint az Egészségügyi Világszervezet nem javasolja a mesterséges édesítőszereket sem fogyás, sem egészségmegőrzés szempontjából. Kiemelték, hogy a mesterséges édesítőszerek használata nem jár semmilyen hosszú távú haszonnal a testzsír csökkentése szempontjából. Sőt, a vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy a hosszú távú használatnak nemkívánatos hatásai lehetnek, mint például a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek és a halálozás kockázatának növekedése felnőtteknél.”

  1. Illúzió: amennyiben nem édes, azaz édesítőszerrel készült termékekről beszélünk, hanem pl. alacsonyabb zsírtartalmú „light” termékekről (keksz, chips stb.), akkor a veszély a fogyasztott mennyiségben van. Gyakran ugyanis alig tartalmaz kevesebb kalóriát a „light” termék, de a tudat, hogy szabadon, a hízás veszélye nélkül megehetjük, arra motivál, hogy többet együnk belőle. Így tehát a végeredmény magasabb kalóriabevitel lesz és legfeljebb a bűntudatunk csökkenhet, a testsúlyunk biztosan nem!