A körülményeink adottak, egy részükön változtatni sincsen lehetőségünk. Néha persze történnek jó dolgok, olyankor egy kicsit talán boldogok vagyunk, de aztán jönnek a mindennapi terhek, stresszek, konfliktusok. Hogyan is lehetnék boldogabb? Ezzel szemben ott vannak a „bezzegmások”, akiknek „jó” életük van. Tényleg ilyen egyszerű volna a képlet? Szerencsére nem! Boldogságérzésünknek csupán 10%-a függ a körülményektől! Lássuk mi a helyzet a maradék 90%-kal!
Kutatjuk a boldogságot!
A boldogság „kutatása” régi hagyományokra tekint vissza, de az úgynevezett tudományos, kísérleti megközelítés az utóbbi néhány évtizedben vált hangsúlyossá a pozitív pszichológia irányzatához kapcsolódóan. A kutatások eredményei szerint az, hogy milyen boldognak érezzük magunkat 10%-ban a körülményeinken múlik, 50%-ban genetikai tényezőktől függ. Ez utóbbi 50%-ba, amit a személyiségünknek is hívhatunk, azonban nem csak a génállományunk, hanem a tanult magatartásformáink, a korai minták is szerepet játszhatnak. Felnőtt emberként saját korai tanulásainkon már nem tudunk változtatni, de szülőként sok múlik azon, milyen mintát látnak tőlünk a gyermekeink, milyen üzeneteket kódolunk beléjük, melyek lesznek az automatikus gondolataik és viselkedéseik! Ha szeretnénk, hogy a gyermekeink boldog emberek legyenek, akkor törődjünk a saját boldogságunkkal is, mert nem azt fogják megtanulni, amit mondunk nekik a boldgogságról, hanem azt, ahogy minket, szülőket látnak és itt válik fontossá a maradék 40%!
A maradék!
Jogosan vetődik fel, hogy vajon mi lehet a maradék 40%? És akkor az most vajon sok, vagy kevés? Ez a 40% szándékos viselkedéseink és gondolkodásunk eredménye. Ha a legjobbat hozzuk ki saját személyiségünkből és a körülményeinkből, akkor 40%-kal lehetünk boldogabbak! Hogy ez sok, vagy kevés? Örülne, ha 40%-kal emelnék meg a fizetését? Azt hiszem, sokan örülnének neki! Ahhoz biztosan elég sok ez a 40%, hogy komolyan vegyük, hogy elhiggyük, hogy a boldogságunk rajtunk is múlik, hogy tehetünk azért, hogy jobban érezzük magunkat a saját életünkben! Az, hogy ki hogyan tudja a legjobbat kihozni saját életéből természetesen egyéni és nincsenek rá szabályok, ugyanakkor érdemes felhasználni azt a tudást, ami a rendelkezésünkre áll és adaptálni a saját életünkre és működésünkre. Nézzük meg, vajon miben különböznek a boldogabb emberek a kevésbé boldogoktól, milyen szokásaik vannak, milyen viselkedés és gondolkodás jellemzi őket. Utánzás, plagizálás? Döntse el mindenki maga, de én azt gondolom, hogy érdemes másoktól tanulni. Íme pár szokás, ami a boldog embereket jellemzi:
- Nem hasonlítják magukat másokhoz!
Ez az összehasonlítás már csak azért is felesleges, mert viszonylag keveset tudunk arról, mi van a maszk mögött. Sok emberrel beszélgettem, aki a „bezzegmások” kategóriába tartozik, aki jó anyagi és családi körülmények között él és mégis boldogtalannak érzi magát. Ráadásul a „bezzegmások” számára ez dupla teher, mert nem elég, hogy boldogtalanok, de még bűntudatuk is van, mert bezzeg mások milyen boldogok lennének az ő helyükben!
- Észreveszik és élvezik az élet apró örömeit, szépségeit, és igyekeznek a jelenben élni.
A kutatások szerint a nagy és kivételes események valóban fokozzák a boldogságérzésünket – átmenetileg – de tartós hatásuk nincsen. Ha értékeljük az életünket, akkor a mindennapok kicsi eseményeinek és örömeinek nagyobb lesz a súlya és a befolyása boldogságérzésünkre. A jó dolgokat természetesnek, magától értetődőnek tartjuk. Ha kicsit több figyelmet szentelünk annak, mennyi jó dolog történik velünk, könnyen lehet, hogy magunk is meglepődünk!
- Fontosnak tartják, hogy segítsenek másoknak
A boldog emberekre jellemző, hogy örömmel segítenek másoknak, de az is, hogy nem szégyellnek segítséget kérni és elfogadni! Segítséget kérni azért jó, mert így megélhetjük azt a jó érzést, hogy mások törődnek velünk, de azért is, mert így lehetőséget adunk nekik arra, hogy jót cselekedjenek, és legközelebb ők is nyugodt szívvel kérjenek segítséget tőlünk.
- Nem kényelmetlen nekik kifejezni a hálájukat mindazért, amijük van.
A hála az, amikor felismerjük a jó dolgokat a világ(unk)ban – ez persze nem azt jelenti, hogy figyelmen kívül hagyjuk az élet árnyoldalait – és amikor azonosítjuk, hogy a jó dolgok honnan is származnak. Ha számba vesszük, mi mindenünk van, milyen jó események történnek velünk, milyen eredményeket értünk el életünk során, milyen jó emberekkel vagyunk körülvéve, máris jobban érezzük magunkat.
- Rendszeresen végeznek testmozgást
A rendszeres testmozgás mellett azonban az is fontos, hogy megtanuljunk figyelni a saját testünkre és annak üzeneteire is. A testünk rendkívül érzékeny érzelemdetektor, pillanatonként jelzi érzelmi állapotunkat. Sokszor nem figyelünk ezekre a jelekre és figyelembe sem vesszük őket (amíg nem okoznak betegséget). Ha megtanuljuk meghallani a testünk üzenetét, akkor megóvhatjuk magunkat olyan számunkra megterhelő és rossz állapotok fenntartásától, melyek akár testi, akár lelki betegségekhez vezethetnek.
- Sok időt szánnak a családjukra és a barátaikra; ápolják és élvezik ezeket a kapcsolatokat.
Hosszas indoklás és érvelés nem szükséges ahhoz, hogy tudjuk a társas kapcsolataink minősége és a boldogságérzetünk milyen szorosan összefügg! Mégis – a feladatok és elfoglaltságok miatt – pont ez a terület szorul háttérbe gyakran.
A 40%-kal Ön gazdálkodik, az Ön döntései számítanak! Tegyen minden nap valamit azért, hogy a 40%-kal – ami felett rendelkezik – jól gazdálkodjon.
Felhasznált irodalom: Sonja Lyubomirsky: Hogyan legyünk boldogok?(Ursus Libris, 2008) Fotó forrása: Facebook
Kocsis Szilvia, tanácsadó szakpszichológus